30/8 Draco dormiens numquam titillandus - A töltött káposzta projekt

Múlt vasárnap, a kihívás estéjén a férjem brutál adag töltött káposztát főzött, azt ette három napig. Hogy nekem ne kelljen az ő ebédjével is molyolnom. Ezt megköszöntem. Viszont oltárira megkívántam a hűtőben pihenő, férjem állítása szerint kivételesen jól sikerült káposztát. Úgy voltam vele, mint az egyszeri szerzetes, aki böjt idején megkívánt egy pogácsát. Kivette a kenyértartóból, hogy kirakja az asztalra - "nagyobb kísértést legyőzni nagyobb lelki érték" alapon. Nézegette, és örült, hogy erős, ellent tud állni. A pogácsa látványánál még nagyobb kísértés, ha még az illatát is érzi. Lőn, megszagolta. Egy egész pogácsa kevésbé jelent kihívást, mintha kelletné magát egy letört darab mellette... A lényeg a lényeg, a böjt megtöretett. A szerzetes csikizte az alvó sárkányt, amit soha nem szabad csinálni. (Az ominózus bölcsesség a Harry Potter könyvekben szereplő varázslóiskola, a Hogwarts címerének a vezérmondata. Na ja, kérem, ha latin szakos egy írónő...)

Hogy mi köze van ennek a töltött káposztához? Annyi, hogy 3 napig néztem a hűtőben, és tudtam, hogy nekem is ennem kell valami hasonlót, hogy ne böködjem az alvó sárkányt. Konkrét receptem nem volt hozzá. A neten két videó is fent van a töltött káposzta nyers változatának elkészítéséről, csak egyik pont a bevezető után véget ér, a másiknak pedig csak napraforgómagból áll a tölteléke, ami arculcsapás lenne a bőrömnek. 

Így improvizáltam.  Vettem egy adag zöldséget: cukkini, répa, édesburgonya, pasztinák, csicsóka, paprika.

Ahhoz, hogy ennyi zöldséget megegyek nyersen, kell egy kis segítség. Valami, amit hozzáehetek, és segít, hogy elfogyjon a nyers zöldség. Ezt én hordozórakétának hívom, mert segít lehordozni a zöldséget a gyomromba. A salátaöntet is ez a kategória nálam. Ha jól sikerül, viszi le magával a sok zöldet. Most ezek a hordozórakétáim:

Kis fej savanyúkáposzta, sörélesztőpehely, paprika, a tegnap megaszalt magyaros ízvilágú napraforgómag és a tejföl gyanánt használatos szezámmagos szotty.

Késes robotgépben megdaráltam a zöldségeket, és pici savanyúkáposzta-levelekbe tekertem, és megszórtam kevés darált ízes szotyival.

Na, így kell megenni egy óriási adag zöldséget nyersen :) Annyi lett, hogy holnap is tudok vinni a suliba enni.Viszek egy adag "tejfölt", meg 2 ek sörélesztőpelyhet és azokba mártogatva le fog csúszni...

A kétkedőknek. Igen, nem töltött káposzta ízű, de elég finom ahhoz, hogy ne böködjem a durmoló sárkányt...

Murphy bácsi megint bedobta magát. Így utólag megírva a bejegyzést persze azonnal megtaláltam hozzá Lénárt Gitta receptjét, nemcsak a videót, és más recepteket is... Legközelebb olyat csinálok.