2016. január 13., szerda

30/4 Festina lente! - A Végső Teszt


Ha ma jól vizsgázik az étrend, az nagy érv lesz mellette. Ma rohangálós-koncentrálós napom lesz. Először tanítás, utána futás a piciért az oviba, otthon felkapom a két nagyot is, a három gyereket két helyre lerakom, majd bio-kertész tanfolyam, utána gyerekbegyűjtés-kirakás otthon, majd elsőáldozó gyerekek szüleinek tartott hittan óra. Este 10 után érek haza. A tanítás, a tanfolyam, a hittan is szellemi frissességet igényel, a rohangálás testit, a másokra figyelés (család, tanítványok...) lelkit. Előkészültem, megterveztem mit eszem, mikor, különben maradna a 200 Ft-os Pizza Trio pizza két rohanás között. Festina lente! (Lassan siess! Azaz megfontoltan...) 

Figyelem majd, hogy mennyire leszek álmos/fejfájós/ideges, végig bírom-e koncentrálni a napot.

Mai menü:
búzafű, SR (Standard gyümölcs reggeli), saláta aszalványokkal, csírákkal, utána estig zöldturmix kortyolgatására lesz időm. A mai ihatóbb, mint a tegnapi. Kényeztető kaja: trópusi álom koktél - házi kókusztej, mangó (fagyasztott kocka volt itthon), ananász összeturmixolva. A tanítás után fogom meginni a tanári kanapéján lassan szürcsölgetve csukott szemmel a jól megérdemelt munka gyümölcseként. Utána rohanás este 10-ig.

Este referálok 1 mondatban.

Áldott napot mindenkinek.

Update infó:
 : )



2016. január 12., kedd

30/3 nap - Sustine ordinem

Azért örülök a kihívásnak, mert valamiféle keretet ad, ami segít, (és a hirtelen támadt háttértámogatás se megvetendő :). Van eleje, vége, vannak szabályai, van keret. Világos mit szabad, mit nem. Nincs alkonyzóna. Ez segít. (Sustine ordinem, et ordo te sustinebit! Tarts rendet/keretet, s az megtart...) A napi étkezéseknek kitaláltam egy ritmust, ami segít, hogy ne legyek tanácstalan, mit is egyek. A múltban ez volt az egyik buktató. Nem terveztem előre, nem volt mihez nyúlni, és zöldségek híján maradt a gyerekek párizsis zsömléje...

Szóval:
Reggel ébredés után iszom egy pohár búzafűlét (porból hígítva). Utána lehetőség szerint félóráig nem kellene enni, ez megvan. Reggeli készülődés 3 gyerekekkel ezt biztosítja.

SR: Standard reggeli. Mindig ezt eszem, ez bejött. Gyümölcslébe (nem bolti, hanem pl. 5 mandarin leve) teszek 1 kanál chia magot, őrölt arany lenmagot, csíráztatott-aszalt hajdinát, zabpelyhet. Amíg ezek áznak, puhulnak, szottyosodnak, összevágok mindenféle gyümölcsöt kis kockákra és hozzá keverem. Igyekszem, hogy legalább egy fajta puha gyümölcs is legyen, hurma vagy banán. Ennyi. Ez elég nagy adag, és ha ezt megeszem, nem igazán vagyok éhes délig. Inkább csak megszokásból jön rám a nassolhatnék, igazán nem vagyok éhes. Ja, és figyelek, hogy lassan egyem, mert hajlamos vagyok belapátolni. Rossz anyai reflex...

Ebéd: NAGY saláta mindenféle zöldből, zöldségből, amit csak találok, + csírák + aszalt zöldséglapok + a dekadencia non plus ultrája, inaktív sörélesztő pehely (Elkezdett folyni a nyálam...)


Délután: zöld turmix a gyerekekkel / energiagolyó gyümölcsökkel / magtej  (a ferde vonal vagy-ot jelent, nem és-t!!!)

Vacsi: ld. mint ebéd

Tudom, hogy sokat kell inni, amiről hajlamos vagyok megfeledkezni, ezért reggel egy kétliteres műanyag üvegbe csinálok citromleves-sztíviás limonádét, és azt iszom egész nap. Általában nem elég, és ezen kívül is iszom. Ha reggel nem rakom össze, akkor alig iszom :(

Ezeken kívül:
1. Mindennap megjutalmazom magam valami fincsiséggel (ez mindig más, majd megírom)

2. Vésztartalék kaja arra az esetre, ha rám szakad az 'azonnal ennem kell valamit, különben bajok lesznek' érzés, hogy ismét ne a gyerekek párizsis zsömléje essen áldozatul... Asszem ez a vércukor-szinttel van kapcsolatban. Natúr gyümölcs evése után szokott támadni alattomosan az érzés, hogy enni, vagy meghalok. Biztos én vagyok az egyetlen....

Ilyenek: aszalt almaszirom, almakocka, nagy aranymazsola, aszalt gyümilapokból letépett marcangok (figyeltétek? eddig csupa vércukorszint-emelő gyümölcsöt soroltam...), de az aszalt zöldséglapokra is rá bírok járni... Van még egy adag szárított édesburgonya-szalagom is. 

A mai vacsoráról: a nagylányom ismét lenyúlt egy adag salit, de ami miatt dobpergést kérek, az a fiam, aki a ragadozó ember mintapéldánya. Neki az étel a Hús Hússal. Ő a húst három ú-val írja. húúús :) Ma 3 (HÁROM!!!) kanál salátát elnyammogott :)  Semminémű hosszútávú következtetést erről nem vonok le, csak meg akartam örökíteni az örökkévalóságnak...

Mindenkinek kitartást, és örömöt a kihívásban.


2016. január 11., hétfő

30/2 Una hirundo non facit ver.

Kicsit furcsa, de olyan érzésem van, mintha régóta csinálnám ezt, pedig ez csak a második nap. Azt hiszem, azért van, mert már kétszer belekezdtem lelkesen, hogy egy darabig nyersen és két napig el is jutottam mindkétszer... Szóval voltam már itt, talán ez az érzés oka. Ha eljutok a holnap estéig, akkor felülmúltam magam. Megelőlegezek magamnak egy juhút óvatosan.

A nap legpozitívabb hozadéka az volt, hogy elmaradt az agyhalott zombi állapot az utolsó óra letanítása után. Általában lerogyok a tanáriban, nézek ki a fejemből, és fel tudnék falni egy elefántot. Össze szoktunk nézni egy kolleganőmmel, akin szintén fel szoktam fedezni a szimptómákat. Nyugtázzuk, hogy igen, mindketten zombik vagyunk. Ez egy kicsit megnyugtat, ezek szerint nem én vagyok béna. Nem vonok le egyértelmű következtetést, hogy az új étrend ajándéka volt ez (egy fecske nem csinál nyarat, ld. fent az idézetet, még várom a fecskerajt), de örültem neki. Majd beszámolok. Ebédre zöld turmixot ittam, mert más összerakására nem volt időm indulás előtt, de ugyebár komplett étkezést kiválthat, és elég is volt. Még sok is...

Itt tartozom egy rövid vallomással. Óvatosan fogalmazva, még nem tartok ott, hogy örömmel fogyasztva élvezzem minden kortyot, külön-külön kiélvezve minden ízt-zamatot, amit csak felkínál az ital. Még a "Tudom, hogy ez nagyon jó az egészségnek, ezért legyűröm" fázisban vagyok. Vannak jobban sikerült konstrukciók, krémesebbek, finomabbak, de a mai nem ilyen volt. Majd legközelebb. Holnap piac, friss spenót, valszeg finomabbra sikerül, mint a mai. Csak annyit kell csinálnom, hogy maradjon nekem is, mivel - hálistennek- a gyerekek szeretik. Ha hallják, hogy turmixot csinálok, akkor veszekedés van, hogy ki ihat a legnagyobb bögréből... Soha rosszabb okot a veszekedésre...

A másik pozitív élmény az esti salátámhoz kötődik. Mire megcsináltam, a nagylányom már ott kuncsorgott egy tállal, hogy akkor ő is. A pici meg beült az ölembe, és nekiállt csipegetni. Ez mi? Babcsíra, mondom. Akkor megkóstolom. Jó. Ez mi? Retek. Szuper. És így tovább csipegettük együtt. Aszalt zöldséglappal ettem, azt nem kért, de nem is bántam. Több marad nekem :)


2016. január 10., vasárnap

30/1 Dimidium facti - Már túl vagyok a felén

Egyik kedvenc latin mondásom így szól: Dimidium facti, qui coepit, habet. Nyers fordításban kb. annyi, hogy aki belekezd, az már túl van a felén. Juhú. Milyen szép is lenne. (Majd elmélkedek erről egy sort a 15. napon)
 Elkezdeni a legnehezebb, átlépni a Tökölődés Pontján, aztán a lendület, az eredmény, a szeretettel teli drukkerek pedig továbbsegítenek. Köszönöm a figyelmet, és az eddigi biztatásokat.  Nagyon jól esnek.

1 nap lement, van még 29. Nem volt rossz kezdés :)

Update infó a csírahelyzetről. A "Ki tud hamarabb kibugyogni az üvegből" kategóriában a lencse és a mungóbab van versenyben, nem csoda, ők méretük szerint előnyből indultak. Talán, ha oldalról fényképeztem volna, még látszódna is. Hihetetlen, hogy pár nappal ezelőtt még száraz magocskák voltak, a ma este pedig már vacsoravendégek :)


Minden szépen megy a maga útján, még a barna vadköles, meg a kendermag is csírázik. Ez utóbbi nagyon nehezen akar kibújni, de nekem van időm. Legkevesebb egy hónapot adok nekik. Az amarant nincs itt, ugyanis, a legapróbb mag révén, már teljesen fogyasztható állapotra került tegnapra, és hirtelen ötlettől vezérelve az aszalt zöldséglapjaim "tésztájába" szórtam, és ropogós apró szemcsékként végezték. Nagyon különlegessé tették az aszalványokat. 










Ím, a mai vacsorám, ami teljesen elég volt. Mindhárom zöldségaszalványból rágcsáltam hozzá kenyér helyett. Ami így egy nap után már hiányzik... 20 g-nyi aszalványt ettem meg. Aszalás közben a súlyának 9/10-t veszíti,  így majdnem 20 deka nyers zöldség befalatozásával egyenlő. (Mínusz talán a lenmag súlya, úgyhogy egyezzünk ki 15 dkg-ban. Mellé (lemértem) volt még 40 dkg saláta. Nem is emlékszem, mikor ettem utoljára fél kiló nyers zöldséget egy ültő helyemben. Van egy olyan érzésem, hogy lesz ez még így se a következő hónapban.

















Mindenkinek sok örömet és finom ízeket kívánok holnapra.

P.S. Ízekről szólva... A fenti latin idézet úgy folytatódik, hogy... Aude sapere! Incipe! Azaz merj bölcsnek lenni! Kezd el! A sapere (bölcsnek lenni) főnévi igenév eredeti jelentése 'ízlelni'. A homo sapiens, a bölcs ember (szó szerinti jelentésében ízlelő ember) igazán amiatt volt bölcs, hogy saját és más tapasztalatából tudta, melyik bogyó ehető ill. mérgező. Az ízéből tudta, hogy ki kell-e köpni, avagy nem kell kiköpni. A jó ízérzékű ember megérte az öregkort.Ami extrém esetben akár 30 év is lehetett :)

2016. január 9., szombat

30/0 Alea iacta est - A kocka el van vetve

Két kép, hogy tudjam, honnan indulok.
Elsősorban az egészségem visszanyerése érdekel, de nem akarok képmutató lenni, mondván, hogy jé, nem is számítottam arra, hogy fogyok is egy kicsit :) Bárki is iktatja ki az étrendjéből a fehér lisztet, finomított cukrokat, kezd több zöldséget enni, neadjisten még mozog is, az fogyni FOG. Ez tény. Ha abbahagyja, akkor meg több ugrik vissza. Ez is tény.

Szóval amellett, hogy vágyom arra, hogy a vérnyomásom gyógyszerek szedése nélkül normalizálódjon, hogy szép arcbőröm legyen, stb. bizony vágyom arra is, hogy a BMI értékem a normális érték felé konvergáljon elég határozottan.

 Innen indulok:

Ma reggeli adat:
102,3 kiló ruhával, reggelivel, 33,7 kg a zsírtömeg, ami 33%-os testzsír indexet takar (azaz a teljes testsúlyom harmada zsír... Hű, de jó érzés ezt leírni...) Lejjebb olvasható, hogy a BMI-m 34,2, ami 20 és 24.9 között normális) Hm. Ez van. Asszem úgy mondják, hogy innen szép nyerni.

Másik kép:
Ebbe az 52-es nadrágba szeretnék beleférni, hogy még ebben a tanévben taníthassak benne : ) Ha csak az évzárón villanthatom meg, az se baj. Nagyon csini gatya, csak még kb 15 centire van a gomb, meg a gomblyuk :) Az a ciki, hogy egyszer már majdnem belefértem.

Mindenkinek hajrá.



2016. január 8., péntek

Start előtt...

Röviden bemutatkozom. Boldog feleség, 3 gyermekes édesanya, tanár vagyok  némi  komoly túlsúllyal és egyéb egészségügyi gondokkal megáldva, amelyek a nem egészséges életmódomból születtek. 36 éves leszek júniusban. Amit remélek, hogy a 30 napos nyers kihívás 2016 megadja a kezdőlökést arra, hogy megküzdjek az egészségügyi bajaimmal. Legfontosabbak a magas vérnyomás, hajhullás, pikkelysömör, rozaceás és gyulladt arcbőr -(amellyel nem igazán állok ki szívesen a diákjaim elé), és még vannak apróságok...
Hosszú távon egészséges édesanyja szeretnék lenni a gyerekeimnek. Egyáltalán ott lehessek nekik. Nagymamám és édesanyám is mellrákban haltak meg. Édesanyám 45 éves volt. Úgy gondolom, genetikailag fogékonyabb lehetek erre a betegségre, de mennél többet olvastam róla, annál inkább úgy gondolom, hogy megfelelő táplálkozás és mozgás mellett a kialakulásának kockázata lényegesen  kisebb.

Magamról még annyit, hogy vannak olyan típusú emberek, akik ha elhatároznak valamit, akkor tűzzel-vassal elérik, kitartanak benne, fűti őket a maximalizmus tüze, és el is érik, amit akarnak. Na, ez nem én vagyok. Voltak már hamvába holt kísérleteim változásra, tettem lépéseket is (olvastam a témáról, vettem könyveket, próbálkoztam egy darabig, aztán mélyrepülés), de semmi nem volt tartós. Többek mondták, hogy akkor sikerült, mikor volt egy pont, egy esemény, egy szikra, egy tapasztalat, bármi, ami átlökte őket a Tökölődés Pontján, és megszületett Az Elhatározás. Mostanában egyre több dolog rugdosott Az Elhatározás felé, és a neten terjedő kihívás volt az utolsó csepp a pohárban...

Ím az egyes számú bizonyíték, hogy megpróbálkozom vele. A felhívás után 5 perccel már töltögettem az üvegekbe a vizet és magokat, hogy tudjak majd csírákat enni. Ugye, milyen high-tech csírázó berendezésem van?



A magok körben:
1. mungóbab (ez nagyon látványosan nő, szeretem, friss zöldborsóra hajaz az íze)
2. búza (no comment)
3. barna vadköles (ha már állítólag csodát művel az ízületekkel porrá őrölve és úgy fogyasztva, akkor csíraként se lehet utolsó, ha sikerül)
4. kendermag (hátha... úgyis rémálom leszedni róla a burkot, tehát csíráztassuk le róla.)
5. amarant (hátha sikerül alapon)
6. vadrizs (ez ugyebár nem rizs, hanem fűféle, de áztatva-csíráztatva ez se lehet rossz)
7. lencse

Update infó (nem a norbis): azóta ázik egy adag napraforgó és lucerna is.

Nagyon kíváncsi vagyok, hova fut ki a dolog. Lehet nagy siker és nagy pofára esés. Bármelyik lesz, arról beszámolok. Drukkoljatok.